Csoportos coaching

Nemrég tanároknak tartottam önismeretfejlesztő-, konfliktuskezelő csoportfoglalkozásokat. A tanárok ismerték egymást, de nem sok alkalmuk volt beszélgetni egymással szakmai és személyes problémákról, dilemmákról vagy megosztani egymással szakmai nehézségeiket, kérdéseiket. A csoportülések segítettek ebben.

Bár nehezen indult, érezhetően feszültség volt a levegőben, amikor azt kértem, mindenki mondjon egy témát, ami éppen most foglalkoztatja. Később aztán ki is mondta egyikük: elszokott már attól, hogy a kollégáival a saját problémáiról beszéljen, hiszen olyan sokan panaszkodnak nap mint nap, minek terhelje a többieket… De most, hogy hallotta a többiek témáit, “kiderült, hogy nem vagyok ezzel egyedül, másokat is foglalkoztatnak ugyanezek a problémák. Ez jó érzés, mert a magányosság érzése a legrosszabb szerintem, az, hogy egyedül maradok, és kivülállóvá válok. Jó megtapasztalni, hogy ha kimondom ami bánt, ami nehéz, akkor van, aki egyből segítséget ajánl.”

A csoport 8 alkalommal találkozott, zárt csoportként (vagyis nem csatlakozott senki új tag a folyamat során.)

Íme néhány visszajelezés a résztvevőktől, hogy milyen sok új élményt és tapasztalatot hozott számukra a csoport:

• A többiek figyelme sokat segített abban, hogy mélyebben elgondolkozzam a problémán. Jó érzés volt a figyelem középpontjában lenni!
• Sok új szempontot kaptam a jelenlévőktől, jók voltak a kérdések is, és most más megvilágításban látom az eredeti témámat. A dilemma most inkább egy útelágazás, és arról kell elgondolkodnom, hogy mi az, amit bevállalok és mi az, amit inkább nem… A felelősség kérdése felerősödött. De nőtt az önbizalmam is!
• Nekem az volt a nagyon érdekes ebben a csoportos munkában, hogy bár nem az én problémámról beszélgettünk, de valahogy mégiscsak összekapcsolódott a saját témámmal. Egy ponton rájöttem, hogy hogyan tudom az egyik szülővel fennálló konfliktusomat megoldani, csupáncsak attól, hogy valaki feltett egy kérdést. Én is feltettem ugyanezt a kérdést magamnak. Új szempontot jelentett.
• Sokat tanultam ezekből a gyakorlatokból, mert most már nagyobb figyelemmel hallgatok meg másokat és a visszajelzések hatására önmagamat is másképp látom. Van még min csiszolni, de a “külső szemek” sokat segítettek.
• Jó, hogy nem csak beszélgettünk. Tetszett a rajzolós feladat is, mert végig tudtam gondolni azt, hogy miért is szeretem a munkámat, miben kapok támogatást és mit jelent a “lojalitásom”. Ebben segített az elcsendesedés, hogy magamra is tudtam figyelni.
• A résztvevők bizalma, elfogadása sok energiát adott.
• Úgy érzem, nőtt a csoporttagok közötti “összetartozás” érzése, hiszen sok hasonló problémával kell megküzdenünk.

Coachként ezek a visszajelzések nagy örömet okoznak, hiszen ebből én is érzem, hogy mindannyian továbbléptünk az önismeret útján. Én magam is, hiszen minden önismereti csoport új élményeket ad, új kérdéseket vet fel. És a csoport néhány alkalom után szinte “önálló életre kel”, olyan energiákat ad a jelenlétünk, a közös gondolkodás, a segíteni vágyás, hogy mindenki új lendületet kap a saját problémája megoldásához és megerősödik az önbizalma, önértékelése is.

—

Önismeretfejlesztő csoportjaink folyamatosan indulnak. Részletek és jelentkezés: https://transitcoaching.hu/szolgaltatasok/csoport/